Március 15. - Megemlékezések amerikai nagyvárosokban

A keleti partvidéktől a Csendes-óceánig az Egyesült Államok számos nagyvárosában emlékeztek meg közösen a magyar szervezetek és képviseletek az 1848-as forradalom 167. évfordulójáról.

Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) elnöke a washingtoni Wesley Teológiai Szeminárium kápolnájában összegyűlt mintegy másfél száz főnyi hallgatóság előtt idézett az emigráns Kossuth Lajosnak az Egyesült Államokban elmondott beszédeiből, amelyekben egyebek között kijelentette, hogy "van számunkra remény, mert van egy Isten az égben és egy Amerika a Földön", és a megnövekedett politikai súlyának megfelelő, aktív nemzetközi szerepvállalásra biztatta az Egyesült Államokat. Koszorús Ferenc felemlegette Kossuthnak az Abraham Lincoln elnök gettysburgi beszédében is visszacsengő mondatait: "Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia, korunk szellemének uralkodó tendenciája."

"Kétségbe vonhatja-e bárki, hogy a demokrácia ma is korunk szelleme? Sugallhatja-e bárki törvényesen, hogy egy másik országnak - legyen az nagy, kicsi, demokratikus vagy autokratikus, szomszédos vagy távoli hatalom - joga van indokolatlanul beavatkoznia a népek demokratikusan kinyilvánított jogába a saját kormányuk megválasztásához? Úgy gondolom, sejthetjük, hogy mi lenne Kossuth egyértelmű válasza" - mondta Koszorús Ferenc.

Az AMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy Kossuthhoz hasonlóan a magyaroknak is meghatározó jellemvonásuk a szabadságharcosság, amit jó volna évente nemcsak egyszer felidézni, hanem különösen akkor kellene hangosan hirdetni, amikor "annyi Magyarországról és a magyarokról szóló téves információ, úgy tűnik, megtalálja az utat a közéletbe".

"Ez a téves információ időnként olyan messzire megy, hogy kihívást intézzen a magyarok szabadon megválasztott akaratának, amelyet a demokratikus és szabadon megtartott választásaikon fejeztek ki" - tette hozzá.

A megemlékezésen Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet elmondta: közös célja Colleen Bell budapesti amerikai nagykövettel a magyar-amerikai kapcsolatok javítása. Kitért arra, hogy az 1990-es rendszerváltozás utáni irány megválasztásánál az 1848-as gyökerekhez és a két ország közös értékrendjéhez nyúltak vissza, és ezeken az alapokon nyugszik a mai napig Magyarország NATO-tagsága.

"Minden mai konfliktust, nézeteltérést, félreértést, az ügyek túldimenzionálását, amelyek miatt egy sor szempontból szenvedünk a magyar-amerikai kapcsolatokban, és nehéz ügyeket kell kezelnünk, ebben a perspektívában kell kezelnünk" - hangsúlyozta a misszióvezető.



"Ez a feladatunk. Visszahozzuk az értékeinket, nyilvánossá téve azt, ami nem változott, és ami ugyanolyan erős és mély, és amit nem is szabad hagyni, hogy félremagyarázzanak. Nincsen, nem lehet, nem lesz olyan fejlemény, amely a magyarok nyugati demokráciába vetett hitét vagy gyakorlatát megkérdőjelezhetné" - jelentette ki.

"Magyarország nem lesz újra semmilyen külső hatalomnak sem a gyarmata, legkevésbé keleti hatalmaké. Nyugati szövetségeseinket szabadon, magunk választottuk, végérvényesen lezárva az állami alávetettség korszakát. A különbségek, amelyek vannak természetesen a szövetségeseinkkel, azok nem értékrendbeliek. Eltúlzásuk igen kártékony, hiszen a nemzet és az amerikai nemzet érdekeit is sértik" - mondta a nagykövet.

Szavai szerint ezek nem szabad, hogy megzavarják az együttműködést, a nézetkülönbségeket tisztázni kell. Nem szabad hagyni, hogy ezek rossz következtetésekhez vezessenek, hiszen - mint azt Ukrajna példája is bebizonyította - pontosan most, és az elkövetkező 5-10 évben nagyon erős kapcsolatrendszerre van szükség.

Dennis A. Ross magyar származású republikánus képviselő vasárnap közleményben köszöntötte az 1848-as forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját, rámutatva, hogy ezek az események meghatározó pillanatot jelentettek Magyarországnak a szabadságért és a demokrácia eszményéért vívott küzdelmében, és örökre megváltoztatták a magyarok sorsát. Ross rámutatott, hogy a demokratikus elvek ma is társadalmunk alapjainak számítanak, és - miként az amerikaiak generációi az alapító atyáknak - Magyarország is hálás lehet az elődöknek, akik egy jobb jövőért hozták meg a végső áldozatot.

Szombaton több mint félszázan gyűltek össze a New York-i Riverside Drive-on lévő Kossuth-szobornál, ahol magyar szervezetek és képviseletek helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az eseményen Kumin Ferenc nagykövet, főkonzul és Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke mondott ünnepi beszédet.

Ezt követően, a New York-i Magyar Házban mintegy 150 egybegyűlt előtt Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Felsővályi Ákos, a Széchenyi Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet, a főkonzul pedig a miniszterelnök által határon túl élő magyarságnak küldött üdvözletét tolmácsolta. Az eseményt fogadás és ünnepi hangverseny zárta.

Vasárnap  Chicagóban, a New Jersey állambeli New Brunswickban és a Connecticut állambeli Hamdenben is tartottak megemlékezést.

Kálmán László nagykövet, Los Angeles-i főkonzul tájékoztatása szerint szombaton Phoenixben mintegy 800-an vettek részt a megemlékezésen, amelynek egyik szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt. Az arizonai nagyvárosban kilencen tették le az állampolgársági esküt.

A Los Angeles-i Exposition Parkban a magyarság képviselői vasárnap megkoszorúzták a Kossuth-szobrot, majd megemlékezést tartottak az Egyesült Magyar Házban. Az amerikai nyugati parton emellett a San Franciscóhoz közeli Woodside Prioryban, a San Diegó-i Magyar Házban és a kaliforniai Laguna Woodsban is megünnepelték a forradalom és szabadságharc évfordulóját.